Bár a blogot alapvetően azzal a céllal indítottam, hogy a szlovákiai eseményeket elemezzem, most kicsit eltérek ettől, de úgy érzem, hogy ez a bejegyzés, egy átnyúló problémával foglalkozik.
Semjén Zsolt az MTV reggeli műsorában azt mondta, hogy a Hídnak bizonyítania kell magyarságát, hogy meghívást kapjon a MÁÉRT-ra. Korábbi bejegyzésben is írtam, hogy véleményem szerint helytelen lenne kihagyni ezt a pártot ebből a fórumból. Nem csodálkoznék, ha Bugárék ezt akár sértésnek is vennék. Jelenleg a Híd képviseli a magyar érdekeket a parlamentben és remélhetőleg a kormányban is fogja. Ha a Híd teljesen meg akarna felelni retorika szintjén a miniszterelnök-helyettes által támasztott követelményeknek, akkor könnyen elveszíthetné szlovák szavazóit, amivel könnyen 5%-ra eshetne. Bár a párton belül vannak szlovák politikusok is, véleményem szerint ezzel nem veszítenek a többiek magyarságukon. Ezen szlovákok közül többen is beszélnek magyarul, páran a párt alelnökei is, viszont egyikük sem vesz részt a kormányalakítási tárgyalásokon, sőt előreláthatólag egyik sem lesz közülük miniszter.
Ha a MÁÉRT számára meg akarják tartani azt a funkciót, hogy politikailag összefogja és összehangolja a magyar érdekeket, és egy fórumként szolgáljon a nemzetstratégia kialakítására, akkor nem szabad egyik releváns magyar képviseletet is kihagyni, még ha retorika szintjén nem is éri el a mércét. Ha csak az MKP-t hívják meg ezekre a tárgyalásokra, az ott megfogalmazott elképzelések nehezen esnek termékeny talajra Szlovákiában, egyrészt mert nem parlamenti párt, másrészt a legtöbb szlovák párt elhatárolódott tőle az utóbbi hetekben, harmadrészt még maga sem tudja, hogyan tovább.
Semjén tett egy jelzést arra is, hogy más országokban a többségi pártok hívják soraikba a magyar politikusokat. Ez Szlovákiában nem így van, és az ottani többségi mentalitásból kiindulva egyhamar nem is lesz. Ott nem egy szlovák párt hívta soraiba az MKP-ból kilépett embereket, hanem fordítva. A jelenlegi szlovák pártok közül – a SaS kivételével – egyikben sincs befogadó késség a magyarok iránt. A liberálisoknál is a magyar származásúak csak bizonytalan befutó helyekre kerültek a listán. További fontos szempont az is, hogy a Hídban politizáló szlovákok már korábban is kiálltak a magyar érdekekért. A jövőben sokkal hitelesebben is hangozhat, ha a parlamentben egy szlovák is felszólal a kisebbségi jogok mellett, mintha megint csak egy magyar politikus tenné. Az biztosra vehető, hogy a Híd a magyar-magyar fórumokra nem vinné magával a szlovákokat, mint ahogy a jelenlegi tárgyalásoknál sem tette.
A következő négy évben a Híd feladata a felvidéki magyarság képviselete, nem kellene az ottani akaratot felülírni egy itteni döntéssel.
